Bartek Kata vagyok, a Recept Guru blog szerzője. Itt olvashatod rövid kis történetemet.
Gyerekkoromtól kezdve a finom házias ételekhez szoktam. Szüleim, nagyszüleim is mind jól főztek, így a kedvenc családi recepteket én is elkészítem, néha kicsit módosítok rajta. Még kevés étel van itt, folyamatosan töltögetem.
Már gyerekként is kicsit válogatós voltam, viszont ami a fogamra való, azt igazán jó étvággyal tudtam enni, ez ezen a képen is látható. A fotó elkészítése után gondolom egy alapos fürdés várt rám. Otthon nem tanultam meg főzni, mint említettem mindenki jól főz a családban szülők és nagyszülők is, így nem volt rá szükség. Azért az látható, hogy az érdeklődésem már óvodás koromban is ebbe az irányba húzott.
A gondok akkor kezdődtek, amikor az iskolában ebédre a megszokott ízek helyett valami egész mást kaptam, ez egy nehéz időszak volt Valamit azért mindig ettem, aztán délután kipótoltam otthon. Később a főiskola miatt Budapestre költöztem, az otthonról hozott házias kedvencek általában hamar elfogytak, a hét közepére már semmi nem volt belőle. Jellemzően a környéken lévő egységekben próbálkoztam, sajnos általában kevesebb elégedettséggel zárultak ezek a történetek. Egy kívülálló azt mondaná, hogy finnyás voltam, én inkább úgy mondanám, hogy ezek az ételek túlélésre megfeleltek, de nem jelentettek élményt. Maradt az a verzió, hogy megismerkedem a konyhával és megpróbálok létrehozni valami jót. Hát fakanalat ragadtam a kezembe, és elkezdődtek a próbálkozások. Kezdeti nehézségek után hamar megszerettem a főzőcskézést. Nehézségeket úgy értem, hogy receptek híján, akkor még internet se volt jellemzően ilyen könnyen elérhető, így nagyrészt emlékezetből készítettem ezt azt. Na nem mintha lettek volna tapasztalataim ezen a téren, inkább csak az alapján, amit láttam otthon. Lelkes kóstoló bizottságomból a legkitartóbb az akkori párom, most már férjem Tibi volt. Mindig elégedetten kóstolgatta próbálkozásaimat, akkor is dicsérte, amikor tudtam, hogy nem sikerült túl jól.
Idővel többek biztatására elkezdtem a recepteket leírni, az ételeket lefotózni. Innen meg már tudjátok, ment minden a maga útján, nem múlik el nap, hogy ne foglalkozzak a bloggal, a főzéssel. Vagy éppen a háttérben egy újdonságon töröm a fejem.
Leginkább a mediterrán konyha iránt lelkesedem, ezen belül is az olasz a spanyol/katalán és a görög receptek állnak hozzám legközelebb.
Az utóbbi időben egyre több egészséges ételt, desszertet készítek, ezeket az okos szénhidrátok név alatt gyűjtöttem össze itt a blogon. A finomlisztet teljes kiőrlésű változatokra, a cukrot természetes édesítőszerekre (többnyire eritrit) cseréltem, valamint van néhány tej- és gluténmentes recept is.
Amit még tudni érdemes rólam és szokásaimról:
- Ki nem állhatom a margarint ezért vajat, állati zsírt, kókuszzsírt és olívaolajat használok
- Utálom a mazsolát, kizárólag a számomra kedves emberek miatt kerül néhány ételbe, jól elkülönítve az enyémtől
- Szeretek reggel főtt ételt enni, főleg édeseket – császármorzsa, túrógombóc, palacsinta a legjobb barátaim, de volt már arra is példa, hogy a vacsoráról megmaradt bográcsos marhapörkölt lett a reggelim
- Nem szeretem a zsíros húsokat, ha ilyen kerül a tányéromra kíméletlenül “megműtöm”
- Barátkozom a bacon-nel – néha már megeszem ropogós formában
- Gyerekkorom óta mindennemű kelfélét kizárok az életemből, ez a helyzet nem javult azóta se (kelkáposzta, kelbimbó és társai)
- Szeretek szabadban főzni és enni (grill és bográcsételek)
- Az utóbbi időben megszeretett ételek: sztrapacska (Férjemnek köszönhetően), hurkafélék, töltött káposzta (Apukám receptje)
- Balkezes vagyok, néha megsérülök a jobbkezes eszközöktől, vagy csak úgy eszköztől függetlenül is képes vagyok ügyetlenkedni
- Mindenkivel szívesen beszélgetek a főzésről, evésről, vagy bármiről, ami ezekhez kicsit is kapcsolódik
- Legújabb érdeklődésem a hulladék csökkentése a konyhában, még csak próbálgatom a dolgokat, majd be is számolok róla
- A főzés és a sütés engem kikapcsol, így fura módon és örömmel vetem be magam a konyhába